Környezeti fenntarthatóság: A jobb jövő iránti elkötelezettség
A továbbiakban többet is megtudhat a környezeti fenntarthatóságról és annak fontosságáról, valamint arról, hogy magánszemélyek és szervezetek világszerte hogyan kötelezik el magukat e kritikus ügy mellett.
Mit jelent a környezeti fenntarthatóság?
A környezeti fenntarthatóság az ökológiai egyensúlyról szól. Az ember közel két évezrede folyamatosan termel szén-dioxidot a bolygónkon, ami hozzájárult a globális klímaváltozáshoz. Az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos értékelésért felelős szerve, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) szerint tagadhatatlan, hogy az emberi tevékenység hatással van a bolygóra, és ennek következtében a légkör, az óceánok és a szárazföld is felmelegszik.
Mivel az éghajlatváltozás negatív hatásait egyre inkább érzékeljük, egyre több kormány, szervezet és magánszemély támogatja a környezeti fenntarthatóságot. Ezek a különböző csoportok azért a nemes célért dolgoznak, hogy világunkat szén-dioxid-mentessé tegyék, és ezzel megvédjék globális ökoszisztémáinkat a jövő nemzedékek számára.
A környezeti fenntarthatóság definíciója
A környezeti fenntarthatóság a bolygó természeti környezeti ökológiai egyensúlyának fenntartása és a természeti erőforrások megőrzése a jelenlegi és a jövő nemzedékek jóllétének biztosítása érdekében.
A fenntarthatóság három pillére
A fenntarthatóság a jelenlegi generációk szükségleteinek kielégítését jelenti anélkül, hogy veszélyeztetnénk a jövő generációinak képességét saját szükségleteik kielégítésére. A fenntarthatóságnak három fő pillére van, amelyek elérésére sok szervezet törekszik:
Társadalmi fenntarthatóság
A vállalkozások számára a társadalmi fenntarthatóság olyan fontos munkahelyi és munkavállalói kérdéseket foglal magában, mint az egészség és biztonság, a befogadás, a támogatás, a szakmai fejlődési lehetőségek és a munka és a magánélet közötti egyensúly.
Gazdasági fenntarthatóság
Bár úgy tűnhet, hogy ez a pillér a szervezet azon képességére összpontosít, hogy teljes élettartama alatt nyereséges maradjon, a gazdasági fenntarthatóság nem csak a pénzről szól. Gazdaságilag fenntartható az a szervezet, amely képes a bevételek növelésére és a hosszú távú üzleti növekedés fenntartására anélkül, hogy negatív hatással lenne a közösségre, a környezetre vagy az alkalmazottak egészségére és jóllétére.
Környezeti fenntarthatóság
E pillér célja a környezet védelme a jövő nemzedékek számára. A környezeti szempontból fenntartható szervezetek lépéseket tesznek a hatékonyság növelése, az erőforrás-fogyasztás és a hulladék csökkentése, valamint a szén-dioxid-kibocsátás mérése és nyomon követése érdekében a teljes ellátási láncban. Napjainkban számos szervezet fokozza környezetvédelmi erőfeszítéseit a kifinomult technológiák – köztük a felhőalapú és IoT-alapú fenntarthatósági megoldások – bevezetésével, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy nyomon kövessék és csökkentsék környezeti hatásukat.
A környezeti fenntarthatóság rövid története
Az Egyesült Államok először 1969-ben, a Nemzeti Környezetpolitikai Törvény (National Environmental Policy Act, NEPA) elfogadásával kötelezte el magát a környezeti fenntarthatóság mellett. Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) szerint a NEPA értelmében az USA nemzeti politikájává tette, hogy „olyan feltételeket teremtsen és tartson fenn, amelyek között az ember és a természet produktív harmóniában létezhet, és amelyek lehetővé teszik a jelen és a jövő nemzedékek társadalmi, gazdasági és egyéb igényeinek kielégítését”.
A NEPA elfogadását követő évtizedekben a környezeti fenntarthatóság iránti közérdeklődés világszerte tovább nőtt, mivel az országok az egész világon egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek az éghajlatváltozással kapcsolatban. 2015-ben 196 fél fogadta el a Párizsi Egyezményt a COP (Conference of the Parties – a Részes felek konferenciája) néven ismert nemzetközi éghajlat-változási csúcstalálkozón. Az ENSZ szerint a Párizsi Egyezmény egy jogilag kötelező erejű nemzetközi szerződés, amelyet a világ szinte minden országa elfogadott az éghajlatváltozás elleni küzdelem jegyében. A megállapodás célja a szén-dioxid-kibocsátás olyan mértékű csökkentése, hogy a globális hőmérséklet-emelkedés ne haladja meg az iparosodás előtti szinthez képest a 2 Celsius-fokot – ugyanakkor a cél az, hogy az emelkedés ne haladja meg az 1,5 Celsius-fokot.
Az utóbbi években számos szervezet kiemelt jelentőséget tulajdonított a környezeti fenntarthatóságnak , és kiterjesztette erőfeszítéseit a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére, a hulladék mennyiségének csökkentésére és megszüntetésére, valamint a kevesebb vízfogyasztásra.
Miért fontos a környezeti fenntarthatóság?
A környezeti fenntarthatóság a jelenlegi és a jövő nemzedékek jólléte szempontjából is fontos. Az éghajlatváltozás számos összetett környezeti, társadalmi és gazdasági kihívást jelent az országok számára világszerte. Az elmúlt évtizedekben az éghajlatváltozás következményei egyre nyilvánvalóbbá váltak – az emelkedő globális hőmérséklettől és a szélsőségesebb aszályoktól kezdve az erősödő trópusi viharokig, a pusztító erdőtüzekig és a katasztrofális árvizekig.
Mivel az emberek és az ökoszisztémák világszerte szenvednek az éghajlatváltozás káros hatásaitól, számos egyén, közösség és szervezet támogatja a környezeti fenntarthatóságot, és ezt a kritikus ügyet prioritásként kezeli. Ezek az erőfeszítések lehetővé teszik számunkra bolygónk szén-dioxid-mentesítését és a természeti erőforrások megőrzését, hogy támogathassuk a jövő nemzedékek egészségét és jóllétét.
A szervezetek számára a környezeti fenntarthatóság nem csak a környezet szempontjából előnyös, de az üzlet számára is kedvező. A fenntarthatóság mellett való kiállással és az egészségesebb környezetet támogató programok indításával a szervezetek minden iparágban növelhetik a márka iránti bizalmat, fokozhatják az ügyfélhűséget és javíthatják az alkalmazottak elégedettségét. A környezeti fenntarthatóság többé már nem luxus a szervezetek számára – ez ma már vállalati szociális felelősség.
Környezeti fenntarthatósági példák: 6 módszer a lábnyom csökkentésére
Bár a szervezetek világszerte szeretnék felgyorsítani fenntarthatósági erőfeszítéseiket, sokan nem tudják, hol kezdjenek hozzá. Ha olyan módszereket keres, amelyekkel csökkentheti a szervezet környezetre gyakorolt hatását, az alábbi néhány környezeti fenntarthatósági példa és tipp segít az első lépésekben:
-
Váltás megújuló energiára
A környezeti lábnyomuk csökkentése érdekében számos szervezet tér át megújuló energiaforrásokra , például nap-, víz-, geotermikus és szélenergiára. Az előrejelzések szerint 2035 után a teljes energiatermelés 50 százaléka megújuló energiaforrásokból – főként szél-, nap- és vízenergiából – származik majd.
-
Elkötelezettség a hulladékmentes jövő mellett
Az emberek évente 100 milliárd tonna anyagot használnak fel – és 2020-ban ezeknek az anyagoknak csak 8,6 százaléka került vissza a gazdaságba a felhasználás után. A hulladékcsökkentés érdekében egyes szervezetek egyre inkább körkörös megközelítést alkalmaznak az anyaggazdálkodásban. Ez nemcsak az újrahasznosított anyagok használatának növelését jelenti, hanem a működéshez, a termékekhez és a csomagoláshoz szükséges anyagok felelősségteljes beszerzését is.
-
A szervezet szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése
Az innovatív környezeti fenntarthatósági megoldások lehetővé teszik a szervezetek számára, hogy mérjék, rögzítsék és jelentsék a szén-dioxid-kibocsátást a teljes ellátási láncukra vonatkozóan. Ez lehetővé teszi a szervezetek számára, hogy csökkentsék hatásukat, növeljék hatékonyságukat és tartós változásokat érjenek el.
-
Az ökoszisztémák védelme
Az egészséges ökoszisztémák elengedhetetlenek egy egészséges bolygóhoz. Az ENSZ kutatása szerint a világ ökoszisztémáinak egészségi állapota gyorsabban romlik, mint azt korábban gondoltuk. Ezért a környezettudatos szervezetek arra törekednek, hogy kezelni tudják az ökoszisztémákra gyakorolt hatásukat, és lépéseket tegyenek a természeti erőforrások megőrzése érdekében egy éghajlatilag stabil jövő érdekében.
-
Víztakarékosság
A környezeti fenntarthatóság mellett elkötelezett szervezetek közül sokan igyekeznek csökkenteni a teljes vízfogyasztásukat – és néhányan azt a célt tűzték ki, hogy a következő évtizedben vízpozitívvá váljanak. A népességnövekedés, a gazdasági fejlődés és az egyre növekvő fogyasztás miatt világszerte nő a vízigény. Ha nem teszünk lépéseket, az előrejelzések szerint 2030-ra a vízellátásban 56 százalékos hiány keletkezik a kereslethez képest.
-
Fenntarthatósági politikák támogatása
A fenntarthatósági erőfeszítések növelésének egy újabb módja, ha a szervezetek az ügyet támogató szakpolitikák mellett foglalnak állást. Ide tartoznak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését, a szén-dioxid-kibocsátásmentes energiafelhasználás előmozdítását, az ökoszisztémák hatékony kezelését, valamint a vízhez való hozzáférést, a víz elérhetőségének és minőségének javítását célzó szakpolitikák. Ha fokozottabb fenntarthatósági intézkedéseket szorgalmaz a közösségében, az országban és a világban, szervezete jelentős változást érhet el.
Mi az az ESG?
Az ESG az angol „environmental, social, and governance” (környezeti, társadalmi és cégirányítási) szavakból származó betűszó, és olyan szabványokat jelent, amelyeket a szervezetek a társadalmi felelősségvállalásra való törekvésük során alkalmaznak. Az ESG azért fontos, mert ez az a kritérium, amelyet a befektetők értékelnek, amikor eldöntik, hogy befektessenek-e egy vállalatba vagy sem.
Minden szervezetnek közvetlen hatása van a környezeti, társadalmi és cégirányítási kérdésekre. Napjainkban a vállalkozások ESG-megközelítése minden eddiginél fontosabb, mivel a környezeti és társadalmi felelősségvállalást az érdekeltek széles köre – a közösségektől és ügyfelektől kezdve a részvényesekig és beszállítókig – kiemelt fontosságúként kezeli.
Ráadásul, ha egy szervezet kötelezettséget vállal az ESG-előírások szigorú betartására, az hozzájárulhat a legjobb tehetségek megnyeréséhez és megtartásához is. Ez annak tulajdonítható, hogy egyre több munkavállalót vonzanak azok a vállalatok, amelyek a nyereségességen túlmutató nagyobb ügyekkel is törődnek, és lépéseket tesznek a környezeti, társadalmi és cégirányítási problémák kezelése érdekében.
Az ESG a következőképpen alakul a szervezetek számára:
E (Environment) = Környezeti problémák
Ez arra vonatkozik, hogy egy szervezet hogyan közelíti meg a környezeti fenntarthatóság kérdéseit, beleértve a hulladékgazdálkodást, a megújuló energiaforrások használatát, a szén-dioxid-kibocsátást, az erdőirtást, a vízfogyasztást, a levegő- vagy vízszennyezést, a természeti erőforrásokkal való gazdálkodást, valamint a vállalat éghajlatváltozással és fenntarthatósággal kapcsolatos általános hozzáállását.
S (Social) = Társadalmi problémák
Az ESG-képletben a társadalmi kritériumok arra vonatkoznak, hogy egy szervezet milyen hatást gyakorol az ügyfeleire, alkalmazottaira, a környezetére és az egész világra. Ide tartoznak az olyan fontos munkavállalói kérdések, mint a munkaügyi kapcsolatok, a sokszínűség és befogadás, a munkahelyi egészség és biztonság, az alapbér vagy fizetés, a munkavállalói képzési és oktatási programok, a munkavállalói elkötelezettség és a fluktuáció, valamint a munka és a magánélet egyensúlya. Ez a terület olyan fontos, ügyfelekkel kapcsolatos kérdéseket is felölel, mint az ügyfélszolgálat minősége, az ügyfélkapcsolatok és a fogyasztóvédelmi kérdések. Az érdekeltek azt is figyelembe vehetik, hogy egy szervezet áldoz-e időt és pénzt jótékonysági célokra, állást foglal-e emberi jogi kérdésekben, vagy hasznos-e a társadalom számára.
G (Governance) = Cégirányítási problémák
A vállalati cégirányítás az ESG-ben arról szól, hogy egy szervezet mennyire jól szabályozza vagy irányítja önmagát. Ez olyan kérdéseket foglal magában, mint a számviteli átláthatóság, a pénzügyi beszámolás, az adóügyi stratégiák, a vállalati adományok, a korrupció vagy megvesztegetés, a politikai lobbizás, az igazgatótanács sokszínűsége és szerkezete, a környezetvédelmi megfelelőség és a vezetői javadalmazás.
Az ESG és a CSR közötti különbség
A vállalati szociális felelősség (CSR) modell korábbi, mint az ESG. A CSR olyan általános szabványok vagy politikák összessége, amelyekben a szervezetek figyelembe veszik a munkavállalókra, a részvényesekre és a társadalom egészére gyakorolt hatásukat. A CSR sokkal tágabb fogalom, mint az ESG, és inkább azzal kapcsolatos, hogy egy szervezet általában véve társadalmilag felelős döntéseket szándékozik hozni. Sok bírálat rámutatott arra, hogy a CSR inkább PR-tevékenység, mint tényleges elkötelezettség a változás vagy a jelentéstételi folyamat mellett.
Az ESG ezzel szemben konkrétabb irányelveket és kritériumokat tartalmaz, amelyek az ESG-értékelések segítségével elemezhetők és mérhetők. A világ egyes részein, köztük az Európai Unióban a szervezetek kötelesek megfelelni bizonyos ESG-szabályozásoknak. Az Egyesült Államok szintén mérlegeli hasonló jelentéstételi követelmények bevezetését. A CSR-től eltérően az ESG tényleges adatokat szolgáltat, amelyeket ki lehet értékelni, hogy világos képet kapjunk a vállalat társadalmi felelősségvállalásáról és fenntarthatósági erőfeszítéseiről. A szervezetek ezeket az ismereteket felhasználva javíthatják is ESG-erőfeszítéseiket.
Az ESG előnyei
Azok a szervezetek, amelyek elkötelezik magukat a környezetvédelmi, társadalmi és cégirányítási szempontok mellett, számos értékes előnyhöz jutnak. Egy erős ESG-pozíció például az alábbiakban segíthet egy szervezetnek:
- Az üzleti növekedés ösztönzése azáltal, hogy fenntartható termékekkel több vásárlót vonz.
- Alacsonyabb energia- és vízfogyasztás révén csökkentheti az üzemeltetési költségeket.
- Növelheti az alkalmazottak elégedettségét és eredményességét – és ezzel együtt csökkentheti a fluktuációt.
- Több alkalmazottat és ügyfelet vonzhat a társadalmi hitelesség és a márka iránti bizalom révén.
- Csökkentheti a jogi és kormányzati beavatkozás kockázatát, és ösztönözheti a kormányzati támogatást.
A fenntarthatóság kialakításának felgyorsítása
Bárhol is járjon a környezeti fenntarthatóság felé vezető úton, kérjen útmutatást, és fedezze fel azokat a megoldásokat, amelyek segíthetnek az előrelépésben.
A Microsoft követése