Trace Id is missing

A fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelv (CSRD):

Olvasson tovább és tudja meg, mi a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelv (CSRD), miért fontos, és kire vonatkozhatnak annak jelentéstételi követelményei.

További információ

Mi a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelv (CSRD)?

A fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelv (CSRD) a hatókörébe tartozó vállalatokra vonatkozó követelmények átfogó készlete, amely széles körű nem pénzügyi jellegű nyilvános közzétételi kötelezettségre terjed ki környezeti, közösségi és vállalatirányítási (ESG) témakörökben.

A CSRD a meglévő EU-s irányelveket módosítja úgy, hogy növelje az EU piacán működő vállalatokra vonatkozó vállalati közzétételi kötelezettségeket, és bővítse a hatókörbe tartozó vállalatok listáját. Jelenleg körülbelül 11 700 vállalatnak kell nem pénzügyi adatokat közzétennie a CSRD értelmében – és a becslések szerint ez az érték közel 50 000, az EU-ban bejegyzett, jegyzett vagy ott üzleti tevékenységet folytató vállalatra fog növekedni. A CSRD jelentéstételi követelményei azokra a nem EU-s anyavállalatokra is vonatkoznak, amelyek jelentős üzleti tevékenységgel rendelkeznek az EU-ban, és legalább egy EU-beli fiókirodával vagy leányvállalattal rendelkeznek.

Az Európai Bizottság úgy nyilatkozott, hogy a CSRD-szabályok célja „a vállalatoknak az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásával kapcsolatos átláthatósági kultúra megteremtése.”

Miért lett a CSRD bevezetve?

Az Európai Bizottság azért fogadta el a CSRD-t, hogy magasabb szintre emelje a vállalati fenntarthatósági jelentéstételt. Átfogóbb jelentéstételi követelményeket tartalmaz, és kiigazítja a korábbi szabályozások hiányosságait.

A CSRD bevezetése előtt az EU-s nagyvállalatok a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv (NFRD) által teremtett jelentéstételi alapelveket követték.

A CSRD hatálya alatt a vállalatoknak lényegesen több információt kell jelenteniük, és a fenntarthatósági adataik auditált formában jelennek meg a pénzügyi jelentéseik mellett.

Kit érint a CSRD?

A fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelv várhatóan az összes nagy EU-s és EU-ban bejegyzett vállalatot, valamint az EU piacán jelentős üzleti érdekeltséggel működő nem EU-vállalatot érinteni fogja. A CSRD nagy mértékben kibővíti az EU-s kötelező vállalati fenntarthatósági jelentéstétel hatókörét, és a becslések szerint megnégyszerezi az érintett vállalatok számát az NFRD-hez viszonyítva, ami csupán 11 700 vállalatra terjed ki. A CSRD várhatóan több mint 50 000 szervezetre terjed majd ki.

Mivel a CSRD részletei bonyolultak, fontos, hogy a szervezet szakértő konzulensei és tanácsadói alaposan áttanulmányozzák a részleteket. Általánosságban elmondható, hogy a CSRD az EU szabályozott piacain jegyzett vállalatokra lesz majd érvényes, a jegyzett mikrovállalatok kivételével, amelyek definíció szerint 10-nél kevesebb alkalmazottal és/vagy 20 millió eurónál alacsonyabb nettó árbevétellel rendelkező vállalatok. Azokra a nagyvállalatokra is érvényes lesz majd, amelyekre a következő feltételek közül legalább kettő teljesül:

  • 250 vagy több alkalmazott
  • 40 millió eurónál magasabb nettó árbevétel
  • 20 millió eurónál magasabb mérlegfőösszeg

Az EU-ban legalább 150 millió euró árbevétellel, valamint az Unió területén legalább egy fiók- vagy leányvállalattal rendelkező nem EU-beli vállalatoknak is meg kell felelniük a CSRD előírásainak.

A frissített vállalati fenntarthatósági jelentéstételi követelmények nem vonatkoznak a kis- és középvállalatokra (KKV-k), hacsak nem szabályozott piacokon jegyzett részvénytársaságok.

Mikor lépnek hatályba a CSRD szabályai?

A CSRD-szabályok 2024 és 2028 között szakaszokban kerül bevezetésre több tényező függvényében, mint például a vállalat mérete és az érintett tagállam. Nagy vonalakban tekintve az ütemterv a következőképpen alakul:

  • Közérdekű nagyvállalatok: Az 500-nál több alkalmazottal rendelkező vállalatokra, amelyek már az NFRD hatálya alatt állnak, a CSRD-szabályok 2024. január 1-től érvényesek; a jelentések 2025-ben esedékesek. Ezeknek a vállalatoknak 2024. január 1-ig továbbra is meg kell felelniük az NFRD szabályainak.
  • Az NFRD hatálya alá nem tartozó nagyvállalatok: A több mint 250 alkalmazottal és/vagy 40 millió eurónál magasabb nettó árbevétellel és/vagy 20 millió euró feletti mérlegfőösszeggel rendelkező vállalatoknak 2025. január 1-től kell megfelelniük a CSRD szabályainak; a jelentések 2026-ban esedékesek.
  • Jegyzett KKV-k: A CSRD-szabályok 2026. január 1-től érvényesek, a jelentések 2027-ben esedékesek. A jegyzett kis- és középvállalatok 2028-ig kiléphetnek.

2028. január 1-re a CSRD-szabályok minden olyan vállalatra érvényesek lesznek, amelyek az irányelv hatálya alá tartoznak. A CSRD hatálya alá tartozó vállalatok esetében a szabályok és az ütemtervek eltérőek, éppen ezért fontos, hogy egyeztessen a szakértő konzulenseivel és tanácsadóival.

Mik a CSRD követelményei?

A CSRD hatálya alá tartozó vállalatoknak jelenteniük kell a fenntarthatósággal kapcsolatos hatásaikat, lehetőségeiket és kockázataikat, az európai fenntarthatósági jelentéstételi szabványokban (ESRS) meghatározottak szerint. Ezeket a szabványokat az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) dolgozta ki. Az EFRAG egy, az EU által finanszírozott privát szervezet, amely különböző érdekelt feleket fog össze a pénzügyi és fenntarthatósági jelentéstétellel kapcsolatos európai közös érdek szolgálatára. Annak meghatározásához, hogy a CSRD követelményei hogyan érinthetik az Ön szervezetét, fontos egyeztetnie a részleteket a szakértő konzulenseivel és tanácsadóival.

A CSRD-szabályok értelmében a jelentéstételre kötelezett entitásoknak a következőkkel kapcsolatosan kell minőségi és mennyiségi adatokat szolgáltatniuk:

  • Fenntarthatósági szabályzatok, célkitűzések és teljesítmény.
  • Üvegházhatású gázok kibocsátása és célkitűzések.
  • Társadalmi felelősségvállalás és alkalmazotti bánásmód.
  • Korrupció és vesztegetés elleni védelem.
  • A vállalati tanácsok sokszínűsége.
  • Emberi jogokkal kapcsolatos problémák.
  • ESG-célok és az azok elérésében történt előrehaladás.
  • Kettős lényegesség.

A kettős lényegesség két nézőpontot fog át – a vállalat hogyan hat a környezetre és a társadalomra, mint egészre, és fordítva, a fenntarthatósági kockázatok és lehetőségek hogyan befolyásolják a vállalat teljesítményét és fejlődését.

A CSRD értelmében a szervezetnek mind a visszamenőleges, mind az előretekintő fenntarthatósági adatokat jelentenie kell, valamint a rövid, közepes és hosszú távú célokat is meg kell osztania. A hatókörbe tartozó vállalatoknak emellett egy külső partnerrel auditáltatniuk is kell az általuk jelentett fenntarthatósági információkat az adatok teljességének és pontosságának biztosítása érdekében. Egyeztessen a vállalata szakértő konzulenseivel és tanácsadóival a CSRD jelentéstételi követelményeinek megvitatása érdekében.

A fenntarthatóbb eljárások bevezetésének előnyei

Még ha az Ön szervezetnek nem is kell megfelelnie a CSRD előírásainak, számtalan előnnyel jár, ha erősebb fenntarthatósági gyakorlatot vezet be. A fenntarthatóság nemcsak a bolygó számára jó – az üzlet szempontjából is előnyös.

Íme néhány előny, amivel a fenntarthatósági erőfeszítések fokozása és a karbonlábnyom csökkentése – további információk a karbonlábnyom csökkentése jár:

  1. Költségcsökkentés: Csökkentheti a szervezet működési költségeit az energiahatékonyság növelésével és a vízfelhasználás csökkentésével. Nemcsak az energiaszámlákon takaríthat meg pénzt, de az ingadozó energiaáraknak sem lesz kiszolgáltatva.
  2. Bizalomépítés: A mai fogyasztók közül sokan elkötelezettek a fenntartható gyakorlatokat követő vállalkozások támogatása mellett. A környezetre gyakorolt hatása csökkentésével bizalmat építhet a márka iránt, és több ügyfelet vonzhat és tarthat meg.
  3. Alacsonyabb kockázat: Ahogy a klímaváltozás világszerte egyre több országban válik egyre sürgetőbb problémává, minden eddiginél fontosabb a fenntarthatóbb üzleti gyakorlatok alkalmazása. Azok a szervezetek, amelyek nem tesznek lépéseket a kibocsátásuk csökkentésére, gyorsan a háttérbe szorulnak. Maradjon az élvonalban azáltal, hogy már ma felgyorsítja fenntarthatósági erőfeszítéseit a környezeti hatása csökkentése érdekében. Első lépésként számítsa ki a széndioxid-kibocsátását a Kibocsátási hatás irányítópult segítségével.
  4. Alkalmazottak támogatása: Egyre több alkalmazott szeretne fenntartható, társadalmilag felelős vállalatoknál dolgozni. A fenntarthatóbb üzleti gyakorlatok iránti kötelezettségvállalással növelheti az alkalmazottak elégedettségét és termelékenységét, valamint fokozhatja az alkalmazottak megtartását.
  5. Befektetők vonzása: Ha a fenntarthatósági törekvései jelentése mellett dönt, növeli a hitelképességét, és vonzóbb lesz a külső befektetők számára.

Tudjon meg többet a változó ESG szabályozói környezetről a Beszéljünk a fenntarthatóságról! videósorozatBeszéljünk a fenntarthatóságról! című videósorozatból.

Tegye meg a következő lépéseket a fenntarthatóság felé!

Bár a CSRD csak azokra az EU-beli és az EU-n kívüli vállalatokra vonatkozik, amelyek jelentős üzleti érdekeltséggel bírnak az EU-ban, a vállalatok világszerte dolgoznak azon, hogy fokozzák fenntarthatósági erőfeszítéseiket. Egy ilyen környezetben most van az ideje annak, hogy felgyorsítsa az útját a fenntarthatóság felé. Ismerje meg, hogy a Microsoft technológiája, beleértve a Microsoft Cloud for Sustainability szolgáltatást is, hogyan segítheti a működési hatékonyság növelésében és a fenntarthatósági céljai elérésében.

Első lépések

Gyakori kérdések

  • A CSRD értelmében a jelentési kötelezettségek a következőre lesznek érvényesek:

    • Az EU-ban jegyzett összes „nagy” vállalkozás, amely a következő három feltétel közül legalább kettőt teljesít: több mint 250 alkalmazott, 40 millió eurónál nagyobb nettó árbevétel és/vagy 20 millió eurós mérlegfőösszeg.

    • Minden nem jegyzett EU-beli nagyvállalat.

    • Nagy hitelintézetek és biztosítási vállalkozások.

    • Az Európai Unió szabályozott piacán szereplő kis- és középvállalatok (KKV), amelyek nem mikrovállalatok (azaz 10-nél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató, 0,7 millió eurónál kisebb árbevételű és/vagy 0,35 millió euró alatti mérlegfőösszeggel rendelkező EU-vállalatok). 

    • Az EU-n kívüli anyavállalatok, amelyek több mint 150 millió euró nettó árbevételt generálnak az EU-ban, és amelyek legalább egy, a CSRD hatálya alá tartozó leány- vagy fiókvállalattal rendelkeznek.

  • A CSRD 2023. január 5-én lépett érvénybe. A megfelelőségi ütemtervek a vállalat típusától függően eltérőek, de már 2024 januárjától kezdődően minden, az EU-ban jegyzett nagyvállalatra érvényesek.

    • Minden, az EU-ban jegyzett „nagy” vállalatnak a 2025-ös felügyeleti jelentésében be kell számolnia a 2024-es pénzügyi évéről. 

    • Minden, az EU-ban nem jegyzett nagyvállalatnak a 2026-os felügyeleti jelentésében be kell számolnia a 2025-ös pénzügyi évéről.

    • A nagy hitelintézményeknek és biztosítási vállalkozásoknak a 2026-os felügyeleti jelentésükben be kell számolniuk a 2025-ös pénzügyi évükről. 

    • Az EU szabályozott piacain jegyzett kis- és középvállalkozásoknak (KKV) a 2027-es felügyeleti jelentésükben be kell számolniuk a 2026-os pénzügyi évükről. Dönthetnek azonban úgy, hogy 2028. január 1-ig késleltetik a jelentési kötelezettségüket annak megindoklásával, hogy miért nem adták meg a szükséges információkat a felügyeleti jelentésükben. 

    • A nem EU-s anyavállalatoknak a 2028-as évre vonatkozó adataikat a 2029-es fenntarthatósági jelentésükben kell megadniuk.

  • Maga a CSRD csak általános szinten vázolja fel az adatszolgáltatási követelményeket a környezeti, a társadalmi és a vállalatirányítási teljesítmény kapcsán. Az Európai Bizottság azonban részletes követelményrendszert dolgoz ki a vállalati jelentéstételhez. Az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG), ami a Bizottság tanácsadói testülete ezen a téren, a következő területeken tett vagy fog tenni javaslatokat jelentéstételi szabványokra:

    • Az európai fenntarthatósági jelentési szabványok (ESRS) 1. csoportja: 2022. novemberében  javasolták a Bizottságnak végleges közzétételre 2023 júniusáig. A Bizottsági megerősítésre javasolt ESRS jelenleg négy kategóriát tartalmaz:

    • Általános – ide az információk előkészítésére és bemutatására vonatkozó általános követelmények tartoznak.

    • Környezeti – ide a klímaváltozással, környezetszennyezéssel, víz- és tengeri erőforrásokkal, a biodiverzitással és az ökoszisztémákkal, valamint a körkörös gazdasággal kapcsolatos szabványok tartoznak.

    • Társadalmi – ide a saját munkaerő, az értékláncban dolgozó személyek, az érintett közösségek és ügyfelek, valamint a végfelhasználók tartoznak.

    • Cégirányítás – ide az üzleti magatartást tartozik.

    • ESRS szektorspecifikus szabványok 2. csoportja: jelenleg kidolgozás alatt áll a 2024 júniusa és 2026 közötti végleges közzétételre. A 2025-ös csomagban várhatóan az ICT-szektor is szerepelni fog. Ezek a szabványok az 1. csoportban foglaltak mellett az adott szektorokban jelentést tevő vállalatokat segítik.

    • A KKV-kra vonatkozó szabványokat 2024. júliusáig teszik közzé.

    • A nem EU-s anyavállalatokra vonatkozó fenntarthatósági szabványok végleges verziójának közzététele 2024 júniusára várható. A nem EU-s anyavállalatok eldönthetik, hogy az általános ESRS, a fenntarthatósági szabványok vagy más, az EU által érvényesként elismert, más joghatóságból származó szabványok alapján kívánják-e a jelentést teljesíteni.

  • A CSRD azt követeli meg, hogy az EU-s vállalatok a kötelező adatokat a felügyeleti jelentésükben tegyék közzé, míg az EU-n kívüli anyavállalatok egy külön fenntarthatósági jelentésben közöljék az előírt információkat. Az ilyen jelentéseket nyilvánosságra kell hozni, de a közzététel módja eltérő lehet. A CSRD explicit módon felhatalmazza (de nem kötelezi) a tagállamokat, hogy megköveteljék a vállalatoktól, hogy a felügyeleti jelentéseiket közvetlenül nyilvánossá tegyék, például a weboldalaikon.

  • A jelentéseket egy akkreditált, magas szintű bizonyossági és fenntarthatósági szakértelemmel rendelkező külső céggel ellenőriztetni kell. Ez lehet a vállalat meglévő könyvvizsgálója vagy egy újonnan felfogadott cég.

  • A meg nem felelésért kiszabható büntetéseket nemzeti szinten határozzák meg. Az illetékes hatóságok fogják közzétenni a konkrét szabályszegőkre kiszabott szankciókat. Az EU-n kívüli anyavállalatok esetében az EU jogilag nem követelheti meg, hogy EU-n kívüli vállalatok adatokat szolgáltassanak. Ezért az EU az EU-beli entitásoktól követeli meg, hogy megtegyék a CSRD-adatszolgáltatást a nem EU-beli anyavállalatuk nevében.

  • A CSRD célja, hogy EU szinten szabványosított jelentéstételi alapértékeket teremtsen. Az egyes EU-tagállamok további jelentéstételi követelményeket is támaszthatnak, ami tovább bonyolítaná a jelentéstételt, és az átláthatóság vagy az összehasonlíthatóság hiányához vezethetne.

  • Nem, a közszférában működő intézmények nem tartoznak a hatókörébe.

  • Igen, a CSRD egyértelműen jelzi, hogy a jegyzett kis- és középvállalkozások is a hatályába esnek

  • A Microsoft támogatja a nagyobb átláthatóságot. Elkötelezetten segítjük ügyfeleinket az őket érintő CSRD-megfelelőség teljesítésében, és aktívan dolgozunk a saját jelentéskészítési és fenntarthatósági megoldásaink kibővítésén, hogy azok is így tegyenek. Az európai gazdaságban aktívan részt vevő nagy vállalatként nekünk is meg kell felelnünk a CSRD előírásainak, így átérezzük a pillanat jelentőségét és azt is, hogy robusztus eszközökre van szükség ahhoz, hogy ügyfeleinknek segítsünk megfelelni a jelentéstételi kötelezettségeiknek.

    • A CSRD az EU a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelvét (NFRD) és az EU könyvviteli irányelvét módosítja, és terjeszti ki azok hatókörét és jelentési követelményeit.

    • Az NFRD jelenleg kizárólag az 500 alkalmazottnál többet foglalkoztató nagy, „közérdekű” entitásokra vonatkozik. Azon kívül, hogy a CSRD az összes nem jegyzett EU-vállalatra érvényes, a CSRD jelentős mértékben kiterjed a nem EU-s (más néven harmadik országbeli) vállalkozásokra is, amelyek szabályozott EU-piacokon nincsenek jegyezve, de jelentős tevékenységet folytatnak az EU-ban (pl. legalább egy fiók- vagy leányvállalattal, valamint 150 millió euró árbevétellel rendelkeznek).

    • Az USA Értékpapír- és Tőzsdei Bizottsága javaslatot tett arra, hogy befektetőknek szánt klímaváltozással kapcsolatos közzététel javítása és  standardizálása minden nyilvánosan kereskedett (egyesült államokbeli és külföldi tulajdonban lévő) vállalatra kiterjedjen. Bár a jelenleg kidolgozás alatt álló CSRD közzétételi szabványok számos azonos területet lefednek (például a szén-dioxid-kibocsátás és az éghajlati kockázatok felügyelete), a CSRD-szabványok továbbmennek a közösségi és a cégirányítási adatszolgáltatások kötelezővé tételével. 

    • A CSRD potenciálisan lehetővé teszi, hogy az EU-ban szignifikáns jelenléttel rendelkező nem EU-s anyavállalatok egy másik „egyenértékű” joghatósági rezsim szabályai szerinti jelentést készíthessenek, és mentesülhessenek a CSRD által megkövetelt egyéb jelentéstétel alól. Eddig egyetlen konkrét kivétel sem lett kidolgozva vagy azonosítva. A CSRD-követelmények széles köréből adódóan nem egyértelmű, hogy egy hasonló szabályozás (például az USA SEC klímaváltozással kapcsolatos adatszolgáltatás) egyenértékűnek minősül-e.

A Microsoft követése